"A 15 év alatt egyetlen kormány sem kérdőjelezte meg ezt a kitűzött utat, és egyetlen politikai erő nem vitázott azzal, hogy ennek a népnek, nemzetnek igenis Európában van a helye" - mutatott rá Szili Katalin. A Fidesz-frakció pénteken ünnepi nyilatkozatot juttatott el az MTI-hez, amelyen közös sikerről és közös örömről írt. "Legyen hát ez a nap, Európa újraegyesülésének dátuma, a közös remény és közös ünneplés napja. A közös reményé és ünneplésé, hiszen mindnyájan megdolgoztunk érte" - áll a nyilatkozatban. A frakció azonban azt is leszögezte: az uniós csatlakozással Magyarország nem célba ért, a csatlakozás várva várt pillanatával csak a lehetőségek új kapui nyílnak meg előtte. Az MDF Budapesten Antall József néhai MDF-es miniszterelnökre emlékezett, aki, mint Dávid Ibolya jelenlegi MDF-elnök mondta, "szellemileg és erkölcsileg is hozzájárult Magyarország európai uniós csatlakozásához".
Népszavazás Magyarország EU-tagságáról Kezdeményező Magyar Köztársaság Dátum 2003. április 12. Helyszín Magyarország Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon? Eredmények Választójogosult 8 042 272 fő Szavazatok 3 669 252 db érvényes szavazat 3 648 717 db érvénytelen szavazat 17 998 db Távol maradottak 4 373 020 fő Igen szavazat 3 056 027 db Nem szavazat 592 690 db Igen Nem A Wikimédia Commons tartalmaz Népszavazás Magyarország EU-tagságáról témájú médiaállományokat. Magyarországi népszavazások Négyigenes népszavazás (1989) Magyarországi népszavazás (1990) Magyarország NATO-tagsága (1997) Magyarország EU-tagsága (2003) Magyarországi népszavazás (2004) Magyarországi népszavazás (2008) Magyarországi népszavazás (2016) m v sz A 2003. április 12-én Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása ügyében megtartott országos népszavazás a maga 45, 62 részvételi százalékával eredményes volt, és az érvényesen szavazó választópolgárok 83, 76%-a támogatta a belépést.
Emlékezetes az EUKK-plakátkampány banális hangneme, amely a pénzügyi-gazdasági és politikai kérdések helyett a kulturális azonosulást tematizálta, például: "Nyithatok-e cukrászdát Bécsben? Igen! " Ezt sokan bírálták [2] illetve parodizálták [3] a kampány alatt és után. AZ EUKK működését utólag vizsgáló Állami Számvevőszék is több hiányosságot talált. [4] A belépés mellett agitáló értelmiségiek, sportolók, művészek stb. elsősorban az utazási szabadság növekedését hangsúlyozták. Noha 2003 januárjában még a lakosság több mint 60%-a jelezte részvételi szándékát [5] [6] és a szavazásig a részt venni kívánók aránya is növekedett, végül alacsony lett a részvétel, 45, 62%. Az érdektelenség egyik magyarázata lehet, hogy sokan eleve lefutottnak tartották a népszavazást, azaz nem látták érdemleges esélyét a csatlakozás elmaradásának. Ellenkampány [ szerkesztés] A SZMM EU-ellenes plakátja A csatlakozást ellenző szervezetek nem voltak képesek a támogatókéhoz hasonló szervezett kampány kifejtésére. A csatlakozást szinte kizárólag a nemzeti függetlenség feladásaként, az ország gyarmatosításaként írták le, többek között a Magyar Igazság és Élet Pártja.
A tömeg a főpolgármesterrel együtt számolta vissza az utolsó tíz másodpercet. Az éjfélt és a kezdődő tűzijátékot hangos tapssal és üdvrivalgással köszöntötték. Az első uniós magyar polgárok - tizenéves gyermekek - útlevél nélkül, személyi igazolvánnyal lépték át a magyar-osztrák határt május 1-jén nulla órakor a hegyeshalmi határátkelőn. A fiúkat és lányokat szállító autóbusz a diplomatasávra gördült be. Magyarország "ifjú nagykövetei" gyermeki természetességgel, de a pillanat emelkedettségét átélve mutatták fel ellenőrzésre személyi igazolványukat Béndek József vezérőrnagynak, a határőrség országos parancsnokának és osztrák kollégájának. A hegyeshalmi kamionterminálon szombaton nulla órakor áthaladt az első vámkezelés nélküli kamion. Határtalan határmenti népünnepélyt, uniós partit tartottak a magyar-szlovák határon, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tornyosnémetinél lévő közúti határátkelőhelyen, valamint a településen és a közeli Hidasnémetiben az uniós csatlakozás éjjelén, ahol pontban éjfélkor "ünnepélyesen és jelképesen átvágták a határt".
A kérdés [ szerkesztés] "Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon? " A kampány [ szerkesztés] A csatlakozás melletti politikai kampányt fejtett ki a magyar kormány az összes parlamenti párt A csatlakozással szembeni politikai kampányt fejtett ki MIÉP Munkáspárt Az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány [ szerkesztés] A népszavazás előtt a Medgyessy-kormány állami támogatásban részesítette a csatlakozást támogató szervezeteket, de az ellenzők nem kaptak támogatást. 2002. november 29-én létrehozták az Európai Unió Kommunikációs Közalapítványt (EUKK), amely kuratóriumának elnöke Palánkai Tibor volt. AZ EUKK "tájékoztatás" címén különféle propaganda-rendezvényekkel és a 181-es hívószámú " EU-vonallal " igyekezett lakosság körében a belépés negatív hatásaitól való félelmet csökkenteni: például elterjedt volt az a rémhír, miszerint az EU bürokráciája be fogja tiltani Magyarországon a háztáji disznóvágást és a máktermesztést – s így nem lehet majd mákos tésztát sem készíteni többé.
A csatlakozásra végül 2004. május 1-jén került sor Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia társaságában. Háttér [ szerkesztés] Az 1989 - 1990 -ben lezajlott kelet-európai rendszerváltások után az egykori szocialista országok célként tűzték maguk elé a nyugat-európai integrációs szervezetekbe ( NATO, Európai Unió, OECD) való bejutást. A legtöbb várakozás az EU -csatlakozást előzte meg. Magyarország 1991 óta volt társult tag és az Unió 1998 -as luxemburgi csúcstalálkozója óta folytatott csatlakozási tárgyalásokat a szervezettel, melyek 2002 -re a végükhöz érkeztek. A törvények szerint a csatlakozásról népszavazásnak kellett döntenie. A kormányzó MSZP kezdeményezte, hogy az ügydöntő referendumot még a 2003. április 12-i athéni EU-csúcs előtt tartsák meg. [1] Az Országgyűlés 2003. április 12-ére tűzte ki az ügydöntő népszavazást. A népszavazás olyan szempontból volt egyedülálló a legújabb kori magyarországi demokrácia történetében, hogy szombati napon tartották, holott a választásokat és népszavazásokat hagyományosan vasárnapi napokon tartják (bár ezt semmilyen jogszabály nem írja elő).
vitamingrocer.co.uk, 2024 | Sitemap