Sz�beli, nyelvi jelekkel t�rt�n� k�zl�si m�d, amikor valaki a besz�d elemeivel, szavakkal k�z�l valamit. A verb�lis kommunik�ci� lehet �l� besz�d vagy �r�sbeli k�zl�s is. A verb�lis k�szs�gek kiz�r�lag az emberre jellemz�ek. Az �llati kommunik�ci� egyik form�ja sem olyan �sszetett �s sokr�t�, mint a mi nyelv�nk (ellent�tben a nem besz�den alapul�, azaz a nonverb�lis kommunik�ci�val). A verb�lis k�pess�gek k�z� tartozik p�ld�ul a sz�kincs (azaz a szavak jelent�s�nek meg�rt�se �s megfelel� haszn�lata), a nyelvi meg�rt�s (p�ld�ul egy mondat �rtelm�nek felfog�sa), a nyelvi kifejez�k�szs�g (azaz a besz�d eszk�zeinek hat�kony �s st�lusos haszn�lata). Ezeknek a k�pess�geknek a magas szintje sz�ks�ges olyan bonyolultabb sz�vegek meg�rt�s�ben, mint egy politikai besz�lget�s vagy egy m�szaki le�r�s. A sz�t legink�bb akkor haszn�lj�k, amikor valaki egy esem�ny besz�den alapul� volt�t akarja kihangs�lyozni. P�ld�ul a verb�lis agresszi� azt jelenti, hogy a b�ntalmaz�s sz�ban t�rt�nik, �s nem tettekben, azaz ahelyett, hogy az apuka pofon v�gja a kisfi�t, ink�bb s�rtegeti, hib�ztatja �s megsz�gyen�ti �t, net�n fenyeget�zik �s k�romkodik is, azaz sz�beli er�szakot alkalmaz a fizikai ereje helyett.
El�fordul azonban ennek az ellenkez�je is, amikor a nonverb�lis eszk�z�k a szavakkal ellent�tes �zenetet hordoznak, m�gpedig hazugs�g eset�n. Ha p�ld�ul a feles�g megk�rdezi, �zlik-e f�rj�nek a t�kf�zel�k, amire azt a v�laszt kapja, hogy pomp�s a vacsora, de k�zben a sz�ja sarka elfintorodik, akkor a kimondott szavakkal nincs �sszhangban a mimika. Ilyen esetekben �ltal�ban a nonverb�lis jelek takarj�k a val�s �rzelmeket, ezeket ugyanis sokkal nehezebb tudatosan ir�ny�tani, mint a szavainkat. A k�zhiedelemmel ellent�tben nonverb�lis jelek nem csup�n az �l� besz�dben, hanem az �rott sz�vegben is felbukkannak. Ilyen kifejez�eszk�z p�ld�ul a sz�veg formai ig�nyess�ge, a sorok felfel� vagy lefel� halad� ir�nya, a sorok egym�st�l val� t�vols�ga, a szavak v�g�nek elsiet�se �s m�s eff�le grafol�giai jellemz�k, amelyek az �r� aktu�lis lelki �llapot�ra utalnak. Publik�lva: 2020. m�jus 10.
Elsősorban kijelentő mondatokban nyilvánul meg. Az emotív funkció esetén közlésünkből az érzelmi jelleg emelkedik ki, a beszéd tárgyához való érzelmi viszonyt fejezi ki. Az érzelmi telítettségű felkiáltó és óhajtó mondatokra jellemző. A konatív funkcióban az akarati befolyásolás kerül előtérbe. Legtisztább megnyilvánulása a parancs, felszólítás. A fatikus funkcióban a kapcsolatteremtés dominál. Elsősorban a bizonytalan gondolati tartalmat hordozó kérdő mondatok sajátossága. A poétikai funkció érvényesülésekor az esztétikai hatás a cél. A metanyelvi funkció során a nyelvi megformálásra vonatkozik a közlés. A funkciók a nyelvi közlés más-más oldalát határozzák meg, de szinte minden nyelvi üzenetben több funkció is megjelenik. A pontos artikuláció a hatékony, jól érthető beszéd fontos feltétele. A mondatban a hangsúly helyét az alábbi tényezők határozzák meg: o az értelem o az érzelem o a ritmus A hangsúly rövidebb, hosszabb szakaszokra bontja a mondatot. A beszéd ritmusát a hangsúly teremtette szakaszok kiegyenlítődése biztosítja.
vitamingrocer.co.uk, 2024 | Sitemap