Ez egy egyértelműsítő lap, a hasonló megnevezések közötti választást segíti elő. Ha valamelyik cikkből kerültél ide, arra kérünk, lépj vissza, és pontosítsd benne a hivatkozást, hogy ne erre az egyértelműsítő lapra, hanem közvetlenül a kívánt jelentésre mutasson!
A 17. századi Salemben Hester Prynne házasságtörése és törvénytelen gyermeke miatti megbélyegzésként kénytelen skarlát A betűt viselni. Hét éven át titkolta gyermeke halottnak hitt apjának kilétét. Egy nap azonban a városba érkezik egy idősebb idegen, akiben a nő felismeri eltűnt férjét. A magát Chillingworth doktornak kiadó férfi biztosra veszi, hogy felesége életében van egy másik férfi, akire hamarosan rá is akad a fiatal lelkipásztor, Dimmesdale személyében. A két férfi közt egyre jobban nő a feszültség, Chillingworth pszichológiai nyomással lassan megtöri a lelkészt. Amikor a városban kiköt egy hajó, Hester úgy gondolja, a gondviselés küldte menedékként neki, lányának és szeretőjének. De vajon Dimmesdale vele tart?
A 17. századi Salemben Hester Prynne házasságtörése és törvénytelen gyermeke miatti megbélyegzésként kénytelen skarlát A betűt viselni. Hét éven át titkolta gyermeke halottnak hitt apjának kilétét. Egy nap azonban a városba érkezik egy idősebb idegen, akiben a nő felismeri eltűnt férjét. A… több»
Értékelés: 5 szavazatból Stáblista: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! StJust 2007 szept. 23. - 00:13:55 Hoppá, ilyen is van? A könyv atmoszférája magával ragadó, és ahogy a rendezõt ismerem, a film sem lehet rossz!! !
Majdhogynem elbánt. "Az elfojtott és örömtelen élet, a lelkiismereti szenvedés oroszos nagyságú ábrázolója" – állapítja meg Szerb Antal az íróról. Nos, a filmben hiába keressük ezt az "oroszos nagyságú ábrázolást", sőt Wenders mintha szántszándékkal le is mondott volna az alaposabb lélekábrázolásról: a jellemek helyett a történetre koncentrált. Némi túlzással azt mondhatnánk, hogy Nathaniel Hawthorne művéből mai szerelmi drámát csinált, amelyet kosztümökbe bújva adnak elő; a tragédiából krimit faragott. Különösen tetten érhető ez a jelenetsorok felépítésében, dramaturgiai rendjében. A feszültség forrása s az érdeklődő figyelmet fenntartó erő többnyire egy-egy váratlan fordulat, esemény, s nem a hősök egymásnak szegülő akarata. Így azután Wenders filmjében elsikkad a képmutatás, a szemforgató álpuritánság (még mindig időszerű) kegyetlen leleplezése, amely Hawthorne művét máig fontos olvasmányunkká avatja. Megjelent magyarul is. Csak le kell emelni a könyvespolcról.
• Pünkösti Árpád: Márványaink • Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel • Kozák Márton: "Csak Péter és Pál van" Beszélgetés Elek Judittal FESZTIVÁL • Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence • Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk • András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban • Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete?
vitamingrocer.co.uk, 2024 | Sitemap