Itt értelmetlen a hadonászás, vagy a sok beszéd, még ha helyesek is a szavak. Az evangélium szerint kell élni, Krisztust kell szeretni, és higgyék el, a fiatalság maga fog elmenni az ilyen paphoz. De napjainkban ez nem "rendszerkompatibilis". Az ilyen papok gyorsan "kiégnek", csak a cinikus szertartásvégzők, a simulékonyak képesek túlélni. Őket értelmetlen arról győzködni, hogy szükség van a fiatalokkal folytatott munkára, mert saját külön világukban élnek és nem szándékoznak abból kilépni. És végül a nyugdíjról. Félek, hogy e szavakkal a patriarcha felnyitotta a Pandóra-szelencéjét. Hogy kinek kellene nyugdíjba vonulnia, ez nem is olyan egyszerű kérdés, mint amilyennek első pillantásra tűnne. Az elégedetlenség Kirill patriarchával már szemmel látható mind az Egyházban, mind a társadalomban. Sokan egy nagy ambíciójú csinovnyikot, mintsem az Orosz Egyház elöljáróját látják benne. A "mit tegyünk? " kérdésre a legutóbbi időkig nem volt válasz. De most maga Kirill patriarcha súgta meg: "nyugdíjba!
A VI. Pál (Montini pápa) által kiadott dokumentum szerint a kuriális bíborosoknak "be kell nyújtaniuk hivatalról való lemondásukat" 75. életévük betöltésekor és minden bíboros, aki betöltötte a 80. életévét, elveszíti "a konklávéba való belépés" jogát. Úgy hírlik, hogy VI. Pál döntésében, miszerint a 80 évesnél idősebb bíborosok nem vehetnek részt a konklávén, szerepet játszott az az élmény, amelyet az őt pápává választó 1963-as konklávén élt át. A fáma szerint ugyanis ekkor egy nagyon idős "kolléga" azt hitte, hogy az 1958-as konklávén van, amely XXIII Jánost (Roncalli pápát) választotta meg… Ám Montini pápa vélhetően attól is tartott, hogy halála után a kúria azon régi gárdája kerekedik felül, akik ellenzik a zsinati reformok folytatását. A kizárt bíborosok persze nem egykönnyen nyugodtak bele a helyzetbe. Többször protestáltak VI. Pál pápánál, az ő halála után pedig II. János Pálhoz fordultak. 1989-ben tíz idős bíboros – köztük Bafile, Baum, Guerri, Oddi, Palazzii, Paupini és Siri kardinális – levélben fordultak a lengyel pápához, amelyben arra kérték, tegye minden bíboros számára újra lehetővé a konklávén való részvételt.
Az elmúlt években a teljes püspöki kar statiszta szerepbe került, az egyetlen cselekvő személy: maga Kirill patriarcha. És nagyon nem szereti, ha erről valaki elfelejtkezik. Ötödször, az öregasszonynak adandó "kopejkáról". Ezek a szavak sokakat elérzékenyítettek. De ezeket is "kontextusban" kell értelmezni. Amikor a patriarcha fuldokol a luxusban és a papokra kivetett sarc 6-8 év alatt többszörösére nőtt (vannak, akik azt írják nekem, hogy 7-8-szorosára), amikor egy külön törvény alapján a patriarcha most már egyáltalán nem köteles elszámolni az állam előtt a vagyonáról, nem csak az öregasszonyoknak, de a papoknak is valóban csak a "kopejka" marad. A papság a sarcok alatt nyög, a patriarcha szavai pedig rendkívül cinikusan hangzanak. Hatodszor, az ifjúsággal folytatott munka. A hagyományos értékekért folytatott harc kötelezettsége a papot kemény ideológiai korlátba szorítja, és ez nem érdekli az ifjúságot. Sem a kortárs kultúra, sem az, ami az ifjúságot érdekli, nem érdekes és nem érthető a papok számára.
Nesztoriosz ugyancsak 12 pontban írta meg válaszát. Istenszülő név jogosultságát továbbra is tagadva. II. Theodosius bizánci császár ezért 430. november 19-én kelet és nyugat minden püspökét zsinatra hívta Efezusba 431 pünkösdjére. A zsinat [ szerkesztés] A zsinat első szakasza: szabálytalanságok [ szerkesztés] A zsinatot, bár az antiochiai püspökök még nem érkeztek meg, 431. június 22-én Cirill nyitotta meg mint a pápa képviselője. Jóllehet Nesztoriosz a városban tartózkodott, háromszori fölszólításra sem jelent meg; közben a nép annyira ellene fordult, hogy a császártól kellett testőröket kérnie. A megnyitó ülésen fölolvasták Cirill írását a hüposztatikus egységről, és ismertették Nesztoriosz 20 tévedését. Elfogadták Cirill érvelését és kihirdették Szűz Mária Istenszűlő. Az éjszakába nyúló ülés végén a nép fáklyás ünnepi menetben kísérte szállásukra az atyákat. Az antiochiaiak távollétében megnyitott zsinat miatt tiltakozott Candidis, az efezusi zsinat császári biztosa. Tiltakozása, Nesztoriosz levele és a zsinati atyák jelentése szinte egyszerre került a császár elé.
". Ez egy nagyon is lehetséges forgatókönyv. Azon templomok problémáját, melyek kiürülhetnek, nem lehet megoldani azokkal az eszközökkel, melyekben Kirill patriarcha reménykedik. Meg kell szüntetni a papokra és az egyházi közösségekre nehezedő ideológiai, adminisztrációs és pénzügyi nyomást. De félek, hogy a jelenlegi patriarcha erre már nem lesz képes. Mindezt keserűséggel és fájdalommal mondom. Forrás
vitamingrocer.co.uk, 2024 | Sitemap